Sorrend
Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttes-üveget és feltöltötte kb. 5 cm átméröjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. Igen – volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.
A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. “És most” – mondta a prof, “vegyék észre, hogy ez az Önök élete.
A kövek a fontos dolgok – a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be elöször, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és eregiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetőek a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Elöször a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi csak homok.”
Később azonban… Az egyik hallgató fogta az üveget, amelyröl a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett.
Tanulság:
Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely egy sörnek!
Számomra ez az írás nem a sörről szól… A kövekről.