Ma délelőtt ismét előkerült a fúrógép a szomszédnál. Nem tudom mit csinálhat, már két hete mindennap fúr. Hallani lehet, hogy nem túl jó fúrógépe van, mert néha csak szenved a betonban és nem halad semmit. Gondoltam már, hogy felmegyek és kifúrom neki, hogy hamarabb végezzen. Amennyit fúrt már az alapján már elvileg nincs is szabad falfelület csak lyuk…
Két nap rokonlátogatással telt. Ajándékot sehová nem hozott a Jézuska, mert előre szóltunk neki… Nem az ajándékozásról kell, hogy szóljon a karácsony… Megnéztük egymás fenyőfáit, és lelopkodtuk (volna) a szaloncukrokat róla. Azt vettem észre, hogy már szinte senki nem rak szaloncukrot a karácsonyfára, pedig régen az volt a “divat”.
A felettünk lakó gyerekenek a Télapó Hugó-hamit hozott. Most épp az ágyunk felett játszanak vele a földön…
Ma még nincsen karácsony, de dolgozni nem kell, mert ledolgoztuk múlt szombaton. Nem is pirosbetűs a mai nap, mert még csak szenteste lesz este. De hogy miért kell ma déleőtt is fúrni a falat???
Másoknak se tetszik a dolog, mennek a jelzések a radiátorcsövön…
Lehet, hogy dől a fa és ki kell kötözni?
Azt hittem, hogy az világ még nem született még meg, hogy délnél előbb bármilyen alkalom miatt is elengedtek volna haza a munkahelyről. Ma megtörtént a “csoda”, 11 órakor haza lehet menni… És boldog új évet!
Tegnap este olyan erősen fájt az oldalam vesetájékon, hogy el kellett menni az ügyeletre. Kaptam egy jó nagy adag “kábítószert”, így reggelre el is múlt. Az orvos szerint vagy valami veseprobléma lehet, vagy izületi. Előző nap padlólapot pakoltam, lehet, hogy az is elősegítette a problémát. Januárban majd el kell menni valami kivizsgálásra.
Ma megvettük a fenyőfát. Nordmann fajta, több mint 2 méteres, jó vastag a törzse, szép formás.
Körbejártuk az összes árust, keresve a megfelelőt. Annyira átfagytunk, hogy haza kellett jönni még egy réteg ruhát felvenni, aztán újra elmenni nézelődni.
Mindenki úgy nézett a buszon, mintha a nyár közepén szálltam volna fel fenyőfával, pedig -szerintem- még időben megvettük a fát, és szabad a buszon szállítani ilyesmit.
Az utolsó napokban -szerencsére- már nem folyik igazából munka a “dolgozóban”. Csak lézengés van, meg készülődés az ünnepekre a szabadságra. Én például fenyőfatalpat gyártok. Ez már a harmadik lesz, mert az előzőek mind kicsinek tűntek. Lassan már kályhacső méretű kell, hogy ne kelljen fogpiszkálót faragni majd a fából.
Miért van az, hogy az ember mindig utólag okosabb? Elvállalok olyan dolgokat amiket még nem csináltam, aztán közben rájövök, hogy nem véletlen az, hogy erre megvannak a megfelelő szakemberek akik több évig tanulták azt a bizonyos szakmát. Nekem meg ott és akkor kell kitalálni mindent.
Most már tudom… Nem vállalok többet csempézést…
